Bálintnak
2010 február 13. | Szerző: KEK |
Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) egy vagy több keresztény mártír volt az ókori Rómában. A szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziától szenvedők védőszentje. (wikipedia)
De olvastam valahol, csak nem tudom, hol, hogy összeadott egy pogány és gy keresztény szerelmespárt, illetve a katonákat, akiket nem lett volna szabad, mert hogy a házas férfiak nem harcoltak úgy, mert volt kiért hazajönni, de ezt ő nem tette meg, és ezért börtönözték be, majd ölték meg. tényleg a szerlemesek védőszentje volt.
Bálint, boldog névnapot, a többieknek meg Bálint napot!
Kommentek
(A komment nem tartalmazhat linket)
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Szia! Jó reggelt!
Köszönöm szépen! Már majdnem megsértődtem, de aztán mégsem, minek?
Van egy templom a baranyai Szent Erzsébet templom, és ennek a mennyezetén a szerelmesek, a jegyesek és az epilepsziások védőszentjét gyönyörű freskó ábrázolja.
Gyönyörű napot mindenkinek: Bálint
De ha egyszer ma van a névnapod, akkor minek írtam volna korábban neked, kedves Bálint?
Szép név, és igazán jó ember volt. Én magam nem sokat foglalkozom vele, mert a hajcihőt reklámfogásnak tartom. Illetve ezt múlt időbe kellett volna tenni akkora, amikor még volt kivel ünnepelni. De most béke van, és már ez is haladás.
Amikor az már majdnem ráugrik, a vén kutya felkiált: “Ez a leopárd igazán finom volt! Vajon találok még egyet?”
Ezt hallván a leopárd az utolsó pillanatban visszafogja az ugrást, rémülettel néz a kutyára, és gyorsan elhordja az irháját.
“Húúú!”, sóhajt a leopárd, “ez meleg volt. Ez a vén kutya majdnem elkapott.”
Közben egy öreg majom, aki végignézte az egész jelenetet egy faágról, arra gondol, hogy hasznot húzhat MINDENKINEK, AKI “MÁR ELÉG RÉGÓTA FIATAL”
Egy öregúr egyszer elhatározza, hogy elmegy Afrikába szafarira. Magával viszi öreg kutyáját, hogy társasága legyen.
A kutya egy nap addig kergeti a pillangókat, amíg azt veszi észre, hogy eltévedt. Bóklászik erre-arra, hogy megtalálja az utat, egyszercsak látja, hogy egy leopárd rohan felé láthatóan azért, hogy megegye.
Az öreg kutya azt gondolja: “Jajjaj! Most igazán szarban vagyok!”
Észrevesz a közelében néhány csontmaradványt valami dögből, gyorsan elkezdi rágni a csontokat hátat fordítva a közeledő leopárdnak.
abból, amit tud, és kialkudhat valami védelmet a leopárdtól.
Utánairamodik, de az öreg kutya, amikor látja teljes sebességgel a leopárd után futni, rájön, hogy valami ravaszság történik. A majom utoléri a leopárdot, elárulja neki a kutya cselét, és alkut ajánl.
Az ifjú leopárd feldühödik, hogy rászedték. “Ide gyere, majom, ugorj a hátamra, és meglátod, hogy jár, aki be akar csapni!”
Az öreg kutya látja a felé rohanó leopárdot a majommal a hátán és nyugtalankodik: “Na, most mit csináljak?” Ám menekülés helyett újra leül háttal a támadóknak, és ismét úgy tesz, mintha nem látta volna őket. Mihelyt hallótávolságba érnek, felkiált:
“Hol van már az a hülye majom? Már egy órája elküldtem, hogy hozzon egy másik leopárdot!”
Tanulság:
– Sose nevesd ki az öregeket!
– A kor és a finesz végül mindig legyőzi az erőt és a fiatalságot. A szellem és a ravaszság csak a korral és a tapasztalattal nő meg.
Ha ezt nem küldöd tovább öt régi iskolatársadnak, öttel kevesebben fognak nevetni a Földön. Ezzel nem akarom azt állítani, hogy öreg vagy, csak mások fiatalabbak.
KEK! Nem is arra gondoltam! Írtam egy olyat, hogy nem értelek.
Na mindegy, hagyjuk.
Szép estét :Bálint