Anyák napja

2010 május 1. | Szerző:

Minden alkalommal, amikor elmennek, mintha a szívemből kitépnének egy darabot. Csak fáj-fáj ott mélyen, a gyomrom összeszorul, és sírnék, ha tudnék, de nem megy, csak befelé nyelem a könnyeimet, ahogy betakargatom őket este.


Nem lehetett már ott élni, és sokkal nyugisabb itt, és kiegyensúlyozottabb lettem, és nem fog soha többé senki elnyomni, de nagy ára van.


Ettől függetlenül, ma nagyon jó napunk volt, ahogy ott piknikeztünk a budapesti köznéppel a szigeten, és nem volt gáz a tréningruha… És megtanulták, mi a jobbra tarts, de legfőképp, hogy a boldogsághoz nem kell luxus, csak a szeretteink. Meg talán egy kis napsütés.


kissé zavaros lett ez a szöveg, a lényeg, hogy felálltam a padlóról, ahova saját magamat döntöttem az önsajnálattal.


Holnap szuper napom lesz, mindenki benne lesz, akit szeretek.

Címkék:

Éljen Május 1?

2010 május 1. | Szerző:

 igazam volt, minek írjak, senki sincs itt. na mindegy. Nincs jó kedvem, ez van.


Ma valami olyan történt, amit gondoltam, leírok ide, ha már máshol nem lehet elmondani, illetve csak süket fülekre talál. (Nem ettől nincs jó kedvem)


A margitszigeti nagyréten ma párszáz ember megfolrdult. Pihentek, mert meleg volt. Ki a napon, ki árnyékban. Voltak lelkes próbálkozók, mint pl. egy ideig mi a fiammal, akik a napon fociztak, vagy mások sárkányt eregettek, frizbiztek, sőt, a szél ellenére tollasoztak. De a többség, néha mi is, a lányom meg végképp, elvonult aludni, enni, olvasni a félárnyékba a fák alá. Rengeteg túrista volt, és rengeteg hazánkban élő külföldi. De mindenki jól elfért, tikkadt. A Down-kóros együtt focizott a rocker kamaszokkal. 


És akkor jött egy csapat ember, nem tudom, hogy együtt, vagy ez volt a megbeszélt hely, de letelepedtek a legelső fa alá, 3 másik család szájába. A gond ott kezdődött, hogy mindegyiknek volt kutyája, ráadásul ugyanolyanok. Néha nehéz volt követni, hogy melyik kutya épp hol van. Vajon ezért volt, vagy csak mert úgy gondolták, mindent lehet, de a kutyák egyre szemtelenebbül kezdték zavarni a közelben pihenőket. Először csak ide-oda menet megszagolgatták a pokróc szélét, aztán már át is mentek rajta, majd a végén kaját keresve mindenbe bedugták az orrukat. A lányom olvasott, és közben a kutya megnyalta a perecét, amit ő úgy gondolt, hogy mi sok pénzért vettünk, és ez igazságtalanság, hogy most ki kell dobni. Aztán egyre jobban félt egyedül, és már nem mertem otthagyni még a foci erejéig és 20 méter távolságra sem, hát eljöttünk. Így tett az a nagycsalád is, ahol több generáció, köztük az egészen pici csecsemő és néhány totyogó is jelen volt, akiknek a cuccát szintén nem kímélték a kutyák. Természetesen volt aki hangot adott annak, hogy nem így kellene viselkedni a gazdiknak, de a kutyatulajdonosok a többségnek van igaza elv szerint még jól fel is háborodtak. Pedig senkinek nem a kutya volt a gond. Ha mindenki azt csinál, amit akar, akkor káosz lesz, és nem együttélés.

Címkék:

egyéb témák, ha lesz időm

2010 április 23. | Szerző:

 nyári szünet – avagy hová adjam őket?


Párterápia – film Kedvenc mondat: Mert fontos Neked!


Sacher torta a fagyasztóban


Fodrászok – stílusok és árak avagy nem lehet kétszer ugyanabba folyóba lépni


Biciklitúra tervek


Kérdés van? pá


 

Címkék:

Bálintnak

2010 április 23. | Szerző:

 Tudod, a gyerekeimet is arra tanítom, hogy STÍLUS. Meg, hogy nem mindegy, hogy pozitívan vagy negatívan állunk a dolgokhoz. hogy kérünk valamit, vagy utasítunk. Mindkettővel el lehet érni, pl. hogy a tesója megcsinálja, csak az egyik féle stílustól a bicska nyílik a másik zsebébe. (Pont ma is volt egy ilyen, és boxmeccs lett volna a vége)


Ez a mondat úgy lett volna jó, hogy:


Kedves Erika, Réka, stb, remélem, minden oké, mert egy ideje nem hallunk felőled. Mi újság?


Vagy: Szia. Érdekel, mi van veled.


De, hogy ne is írjunk, mert úgyse ír?! Ez provokáció, amit nem értek, és azért se fogok rá dühös lenni. Csak sajnálom, mert nekem nem ez a nézetem.


Nem kell magyarázkodnom senkinek, mert csak úgy irogatok ide. Amikor van időm, mert téma az millió lenne. A babzsáknak hirdettett poliészterrel töltött szemeteszsák akasztott ki utoljára. Aciós újságban szerepelt. Hát, ekkora átverésben rég volt részem. Na,ezt pl. meg akartam osztani. Meg hogy nemsak olyan turi van, aho lkilora vehetsz, hanem vannak Háda extra üzletek, és ott ugyan egy fölső 1500-200, de fél óra alatt találok, és igazán jó minőséget. Meg kell fizetni, hogy előreválogatott. De az idő is pénz.


Aztán el akartam mesélni, hogy a Föld napja alkalmából tett tevékenységek is olyanok, mint a többi ünnep. Jó volna, ha mindennapos lenne a szemét szedése illetve el nem dobása, ha nemcsak ennek kapcsán jut eszükbe önkormányzatoknak fát ültetni a közterekre, iskolaudvarokra …


Hogy miközben a XXI. századdal büszkélkedünk, simán összevonnak osztályokat, és közlik, ha nem tetszik a 36 fős osztály,elviheted máshová a gyereket. (A mondatot volt kitől tanulni, de ennél többet nem szeretnék politizálni)


Hogy jól vagyok, napi 8-9 órát alszom, és végre átalszom az éjszakákat, és ha nem fekszem le a tyúkokkal,meg a gyerekekkel, akkor tudok dolgozni.


Hogy a legtöbb keleti bölcsesség benne van a Kung-fu panda című mesében, és a gyereknek ezen keresztül magyarázom a Zen-budhizmust vagy Flowt, ki minek hívja. És a gyerek továbbadja, és ha még nem is él aszerint, de érti. Pozitív hozzáállás; nincs rossz, csak ha nem hiszel; és a kedvencem: A múlt már történelem, a jövő rejtelem,  a jelen az egyetlen. (nem pont ezt mondja, de ez megjegyezhető) Na, jó éjt mára. Jövök, ha tudok, bírok, akarok…

Címkék:

anyának lenni

2010 április 19. | Szerző:

Mikor kicsi csecsemő volt, akkor csináltam ezt. Hallgatóztam, és száraz orvosi tények cikáztak az agyamban. Addig figyeltem, “véletlenül” hozzáértem, megsimogattam, vagy csak nagyon-nagyon közel hajoltam, hogy halljam, lássam, érezzem, míg meg nem mozdult, nyögött egyet álmában. Igen, vesz levegőt. Megnyugodhattam. hogy tud egy gyerek ennyire mélyen aludni?!


Egyedül felelek érte. Pár évig elhalkult ez az érzés bennem. Megosztottam a gondokat, amennyire csak lehetett. Az anyai féltést nem lehetett. Kinevették. Tudom, hogy minden rendben, hogy nem gondolunk rosszra, mert megvalósul, és ugyanakkor nem is élünk vissza az égiek kegyével, de féltem. Félteni fogom, míg élek.

Címkék:

Mostanában

2010 április 18. | Szerző:

Köszi kérdéseteket, jól vagyok. Vágre nyugodtan alszom, kiderült, semmi baja a hólyagomnak, egyszerűen nincs az a stressz bennem, és simán átalszom az éjszakát. Gőzerővel igyekszem otthont csinálni egy üres lakásból. Az egyik gyerek imádja, a másik nem. Mert ő azt szeretné, ha mi még mindig együtt lennénk. És ahhoz nem kellez a lakás. Rengeteg macera egy lakást berendezni. Nem érdekel, hogy mennyivel lenne olcsóbb, ha utánajárnék, nekem az is bőven elég, hogy a Reiter F. utca és a 2 4betűs áruház között ingázom. Meg figyelem, mi hol akciós.


Fel kellett nulláról töltenem egy konyhát, vegyszereket, stb. Ha nem vagyok hulla, egész jó érzés. Csak hihetetlenül gyorsan apad a  számlám.


1db 3 ajtós szekrény összeszerelése min. 5 óra, de inkább több. Már profi vagyok, melyik csavar mire való. Imádom a csavarbehúzó gépet.


A politika nem érdekel, becsülettel elmentem szavazni, rászántam az időt, meg azt az 50 km benzinpénzt. Ehhez nem fogok hozzászólni.


Tavasz van, nézem a madarakat, ahol lehet. Majd egyszer írok róluk. Addig is:


Címkék:

Hapsik

2010 március 28. | Szerző:

Kedves Mindenki!


Először is, szeretném tudatni, hogy bár valóban boldog vagyok, tisztában vagyok vele, hogy egyszer fenn, egyszer lenn. Szóval, fogok én még itt nyavajogni, és jó lenne, ha akkor is lenne itt valaki:-)


 A pasikkal kapcsolatban igazán kedvesek vagytok, most a lakás teljesen leköti minden energiámat. tervezem a nyaralásokat, “megengedhetem” (értsd a gyerekek az apjukkal) talán időben magamnak, hogy külön is elmenjek nyaralni. Már nem érzem magam bűnösnek azért, hogy van életem a gyerekek nélkül is. Megbolondulnék, ha azon gondolkodnék, miért alakult így, miért nincsenek itt mindig, miért vagyok egyedül…. Csinálnom kell valamit. Most a lakást, aztán sportolni is szeretnék, meg esetleg tanulni. Nyelvet, vagy gitározni. Azt most kezdeném 3x, az angolt századszor. Vagy valamit a szakmához. Kérdés, melyikhez. Esetleg táncolni. Szóval fel vagyok dobva. És most szeretném ezt élvezni. Már nem görcsölök a pasikon. Úgyis az lesz ,amit a mindenség akar.


Még el kell cuccolnom, attól nem leszek túl vidám. Remélem, lesz lelki támasz egy-két ember személyében.


Valaki nem tudja, mit kell csinálni, ha új helyen alszol? Megszámolod a sarkokat, oké, de aztán?

Címkék:

Pörgök

2010 március 24. | Szerző:

Ha valaki megkérdezné, hogyan csináltam meg ennyi mindent ma, nem tudnám felidézni. Még az is belefért, hogy vegyek magamnak egy ruhát a jelenésre. Akciós volt. Csak kellett venni hozzá egy nem akciós melltartót, hogy jó legyen. Nem is merem kiszámolni, mennyiben is van ez nekem. Mert persze vettem hozzá fülbevalót, gyűrűt. Nem is hordok gyűrűt, de megtetszett. Hiába, a munkahelyi sikerekhez is hozzátesz, ha az ember csinos, és az meg pénzbe kerül. És félretetettem még 2 valamit, de holnapig gondolkodom, mennyit is költhetek. Aki szeret, szakadtan is szeret, de nem hiszem, hogy annak ki kell tenni a körülöttünk lévőket, nem?

Címkék:

apró örömök, nem is annyira aprók

2010 március 23. | Szerző:

 Nagyon fáradt vagyok. De semmiért nem adnám ezt a mai napot. A vége volt a legjobb.


Ez lesz a terítő? Ez konyharuha?! -terítő még nincs. -Szerintem jó. -végül is nekem is.


-Vigyázz, a székre még nincs rászerelve a lapja, nehogy lecsusszanj! -Anyu, én tudok szépen ülni! -Tudom, csak féltelek. Szét kell majd szednem, mert fordítva csavaroztam össze. Cseréljünk addig inkább széket!


És egyszer csak ott ülnek, kifáradva az egész napi munkában, tanulásban, bútorszerelésben, rendrakásban, takarításban. Kimondatlanul is mindenki megtalálta a helyét. Talán ezentúl így fognak ülni itt. Nagy szemekkel nézik az anyjukat, aki felváltva süt sonkás és nutellás melegszendvicset, és ki tudja honnan, de még egy fakanalat is elővarázsolt a teflonhoz ebben a szinte üres lakásban. Ülnek, esznek, és megnyugszanak. Béke van. Itt fogunk néha lakni, nemsoká, és jó lesz.


tetszik.

Címkék:

Egyébként

2010 március 16. | Szerző:

Nagyon fáradt vagyok, ami csak azért meglepő, mert 3 napos hétvége volt. Saját magamnak köszönhetem, hogy állandóan valamin agyalok, és még éjjel is üldöznek bizonyos képek. Ma korán megpróbálok lefeküdni, csak ezzel az a baj, hogy hajnalban felkelek arra, hogy mi mindennel vagyok elmaradva. Mikor lesz már, hogy nem kell éjjel dolgozni? egyedülálló nő 2 gyerekkel nem engedheti meg magának. De ha kialszom magam, megint minden oké lesz. Persze, akkor nem szoktam ide írni, azért tűnik úgy, hogy nyavajgok.

Címkék:

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!