Unókának

2009 december 6. | Szerző: KEK |

Tényleg jó dolgom van, ami azt illeti, pl. hogy van 4 nagyszülő, aki be tud segíteni. Tényleg jó, hogy tudok aludni 11-ig. Tényleg klassz, hogy megvehetek egy csizmát magamnak 15ezer Ft-ért. Jó, hogy vannak barátaim. Jó, hogy egészségesek vagyunk. (Lekopogtam.) Jó, hogy a leendő volt férjem is kitakarít, megtalálja a mosógépet. Van, akinek ez nincs. Sőt, volt itt olyan, akinek már a párja se élt, sajnos. Van munkám, szerencsére. Ha valahonnan el kellene jönni, lenne másik. Nem maradnék munka nélkül.

De nézzük a másik oldalt. Mert mindennek 2 oldala van. Rengeteg munkám van, és erre nem azt értettem, amit te. Én is dolgozom 5ig, haza, gyerekek, főzés, stb. és éjjel írom a többit. Az elmúlt hétem 4 egymást követő nap nem aludtam 4,5 óránál többet. Sajnos, az én szervezetem ezt nem bírja. Volt, amikor bírta, és lesz is, de most nem. Mert a pszichés stressz, hogy valakivel, akivel perben állsz, az intim szférádban (értsd a magánéletedben, a lakásodban) el kell viselni ÉVEKEN át, az nagyon sokat levesz. Mint ahogy az is, hogy az ember ekkora horderejű döntéseket meghozzon. frusztrál, hogy nem tudom a munkámat úgy elvégezni, ahogy lehetne, de meg kellett tanulnom az épp elég fogalmát. És ez se érdekel már. Csak azt mondtam, hogyha nerm alszom, összeveszek olyanokkal, akik fontosak, akik kitartanak mellettem, akik szeretnek. Olyan dolgokon, amiken csak röhögni kellene. És igyekszem kialakítani egy olyan életet, ahol meg tudom teremteni a feltételeket ahhoz, hogy épeszű, kedves, normális, humoros maradjak. Elég jó anya, munkaerő, és majd egyszer társ.

Vagy mondok mást. Sokan irigyelnek, hogy csinos vagyok. Azt sose nézték, emiatt hány pasit kellett levakarni, hányan akartak volna futó kalandba keveredni, stb. sose tudhattam, hogy engem szeret, vagy a genetikai adottságaimat.

Más. Igen, nincs nagy bajom. Mert nem megyek orvoshoz vele. Mert tudom, hogy mit fog mondani, és nem akarom tudni, hogy 50 évesen mi lesz. Hogy hogy fogok járni, mennyi fájdalommal pl.

Más. Mindenki, még a tesóm is irigyelt, hogy mennyi pénzem van, mert el tudtunk menni tavaly 2x nyaralni. Ja, de neki van hol laknia. Nekem meg nincs. Lenne egy szobám a szüleimnél. Mert a közös lakásból nem marad szinte semmi. Persze, irigyelhető a nagy ház. De azt nem nézik az irigyek, hogy ezért mennyi hitelt kellett felvenni, ami miatt most nem lehet akármilyen, csak jól fizető állást elvállalni, mégha nem a kedvencem, akkor is. Ahogy azt se, hogy mire elkészült, megbolondultunk az anyósékkal való együttélésben, és ráment a házasságunk.

Amikor valaki irigyel mást, gondolja meg, mert olyan nincs, ami tökéletes. Neked az alma kell, és irigyled azt, akinek az van. De az lehet, hogy elcserélné azt a te körtédre. Vagy legalább is részben. De el kell dönteni, kinek mi a fontos, és úgy alakítani az életet. Megoldás mindig van, csak nem úgy kell keresni, hogy nincs…, nem … .(olvastam a titok könyvben, ajánlom mindenkinek) Állító mondatok, és előbb utóbb teljesül. Sajnos, a türelem nagyon kell hozzá.

Unóka, próbáld végiggondolni, neked mi a fontos, és miért fáj az, amit én leírtam. És keress lehetőséget. Nem kell egy 3gyerekes anyának megszakadni. Kell, hogy legyen megoldás, hogy pihenni tudj, mert a gyerkekeknek se jó egy olyan szülő, aki hulla fáradt. (Én pont olyan szoktam lenni, mint a magnézium reklámban) És persze nem ismerlek, de tedd fel magadnak a kérdést, mi az, ami igazán fontos és kötelezően megcsinálandó ezekből a feladatokból. Pl. én mindig sokat takarítottam, de ma már nem érdekel, ki mit mond. Amikor van idő, megcsinálom. Nem ver szét a kosz minket, de kibírja, ha nem aznap van megcsinálva, amikor pl. a gyerekekkel játszhatnék.)

Nagyon jó módszer az autogén tréning.

Még az is megoldás, hogy keresel a gyerekeiddel egykorú gyerekes családokat, és 2 órára odaadod őket, amíg te alszol egyet.

Ha én visszacsinálhatnél 1-2 dolgot, ez lenne az. Mert a 2 órát sajnáltam, a gyerkekekkel akartam lenni, és utólag jöttem rá, hogy csak fizikailag voltam velük egy légtérben azalatt. De a hosszú távú károk többe kerültek.

Az én gyerekeim akkor szeretnek a legjobban, amikor bolondozni tudok velük, amikor a sírást, a hisztit humorral oldom meg. Nem amikor fáradtan, erőből.

Minden választásban nyereség és veszteség is van, hiszen valamiről lemondunk. Vagy le kell. Ettől még lehet jó, ki lehet hozni az életből a LEHETŐ legtöbbet. Mindent nem.

(Most pl. még vásárolok, hazamegyek, és még éjjel megírok pár dolgot. De engem nem zavar, mert feltöltött a hétvége, mert ott vannak a gyerekek, akikért megéri, és mert hiszem, hogy ezek a dolgok előre visznek, a célom felé)