Csizma

2009 december 6. | Szerző: KEK |

Kétféleképp lehet csizmát vásárolni (menni). Mert az egyik módszerrel nem veszed meg.:-)))

Csütörtökön nagyon fázott a lábam. Gondoltam, bemegyek egy bevásárlóközopntba, ott van cipős is, gyorsan elintézem. Tudtam, mit akarok. Ponosabban az alábbi követelményeknek felejen meg: 1. legyen kényelmes 2. felvehető egy viszonylag normál-elegáns öltözködést megkövetelő munkában, 3. legyen bőr, ha lehet, 4. de nem akarok rá 20 ezret költeni.

Bementem az ominózus dömping boltba, (fáradtan és éhesen, és egyedül, és dugó volt…) szóval, az első 3 kínai-vietnámi-koreai után gondoltam, ennyi erővel a kínaiba is mehettem volna. Persze, mind műbőr (amibe beleizzad a lábam és aztán fázik). Nyöszörögtem, szidtam mindent és mindenkit, és melegem és elegem volt nagyon hamar.

Aztán tegnap kipihenten betévedtem egy olyan típusú boltba, ahol kicsit megállt az idő, és jó értelemben konfekció áruház cipőosztálya volt. A nénik (mert voltak eladók, akik vélhetően értettek is a cipőkhöz) segítettek. Pl nem típus, hanem méret szerint voltak csoportosítva a cipők, (volt olyan korábbi üzlet, ahol tanulva a tapasztalatból, avval kezdtem, miután fél óra alatt kiderítettem, hogy ki az eladó, hogy melyikből van egyáltalán 41-es. Nem volt semmiből. NA?! Azt mondja erre, sokan keresik. Nem akartam mondani neki, hogy bizonyára, mert az én generációmban vannak már 170 feletti nők, akik felborulnának 37-es lábon. Talán be kellene szerezni, nem?!) Visszatérve, itt ott állt a 41-es polcocska, segítettek, véleményeztek, mondták, nyugodtan sétálgassak benne… És még akciók is voltak. Amit vettem, olasz bőr, utolsó pár volt, és 10-zel volt olcsóbb, és beleesett a rászánt összegbe. És tegnap felavattam, és kényelmes, csinos. Szóval, jó érzés volt venni, és hordani is.