Elfoglaltság

2009 október 13. | Szerző: KEK |

 Ma valakinek tettem egy szívességet, és meg akart hívni egy sütire. Mondtam, majd beveszem a táncrendembe. Erre röhögött, de nem hitte. Pedig a fő-főnökhöz is mennem kell, de mondtam, a héten nem érek már rá. Dolgozom ezerrel. Meg élek a gyerekeimmel. Azért disznóság, hogy este hétig írjuk a házit. Igaz, egyet újra kellett írni, mert a szemét anyja (én) nem engedte olyan rondán és hibásan hagyni. Mikor lehet gyerek a gyerek? Nekem is kell pár óra, míg eszek, pihenek, hogy megint nekiálljak. Ő meg tanul egész nap. Zene, tánc, sport. De otthoni játék akkor is kevés.

Furcsák ezek a mai tanárok. Az egyik gyerek lop a másiktól. Erre a tanárnő: Így jártál. De arról nem beszél az egész osztály előtt ,hogy csúnya dolog lopni. A másik elnézi, hogy a gyerek ebédjébe a másik maroknyi sót szór poénból. Leszidta, de új ebédet nem szerzett. Legalább egy felet. Gratula!!!