Kedves Mindenki!
Először is, szeretném tudatni, hogy bár valóban boldog vagyok, tisztában vagyok vele, hogy egyszer fenn, egyszer lenn. Szóval, fogok én még itt nyavajogni, és jó lenne, ha akkor is lenne itt valaki:-)
A pasikkal kapcsolatban igazán kedvesek vagytok, most a lakás teljesen leköti minden energiámat. tervezem a nyaralásokat, “megengedhetem” (értsd a gyerekek az apjukkal) talán időben magamnak, hogy külön is elmenjek nyaralni. Már nem érzem magam bűnösnek azért, hogy van életem a gyerekek nélkül is. Megbolondulnék, ha azon gondolkodnék, miért alakult így, miért nincsenek itt mindig, miért vagyok egyedül…. Csinálnom kell valamit. Most a lakást, aztán sportolni is szeretnék, meg esetleg tanulni. Nyelvet, vagy gitározni. Azt most kezdeném 3x, az angolt századszor. Vagy valamit a szakmához. Kérdés, melyikhez. Esetleg táncolni. Szóval fel vagyok dobva. És most szeretném ezt élvezni. Már nem görcsölök a pasikon. Úgyis az lesz ,amit a mindenség akar.
Még el kell cuccolnom, attól nem leszek túl vidám. Remélem, lesz lelki támasz egy-két ember személyében.
Valaki nem tudja, mit kell csinálni, ha új helyen alszol? Megszámolod a sarkokat, oké, de aztán?