RE kommentek

2010 február 23. | Szerző: KEK |

Kedves Kati!

Már csakazért se xy-nal kezdem! ilyen témák nálunk is vannak este, nem is ez a gond. Hanem, hogy ez egy torz kép, hiszen mi már nem vagyunk egy család, csak két felnőtt, akik közösen nevelnek 2 gyerkeket még ideig-óráig. Egyébként ennek ellenére egész jó kis vacsorák is szoktak lenni. Mostanában valahogy a matek domborít, de természetesen a “kis Szerelmek” is felmerülnek, meg a divat, meg mindenféle apróság. Csak azt nem tudom nekik megtanítani, de ezt akkor se nagyon tudtam, míg együtt voltunk, hogy 2 felnőtt, ha társak, akkor ez hogyan valósul meg a napi életben. Hogy az nem csak abból áll, hogy anya elcsacsog fél órát a munkahelyi dolgokról, és arra nincs reakció, és azt, hogy ténylegesen ki hogy érzi magát, sose beszéljük meg…

Azt hiszem, jó, ha a pozitív dolgok dominálnak, de azt is meg kell tanítanom nekik, hogy nem dől össze a világ, ha valami nem sikerül.

Kedves xy! Gondolom, nem véletlen, hogy kisbetűvel, anonym vagy. Szami azt ír ide, amit akar, mert téged se tiltottalak ki, akkor pálne őt nem. Az a sor nekem szólt, én értettem, a többihez meg semmi közöd. Ha meg irigykedsz, hogy vannak emberek, akik egy kis napsütéstől is feldobódnak, és jobbnak, szebbnek látják a világot, hát, sajnállak. De én örülök, hogy Szamival együtt közéjük tartozom.

Minden napban van szépség, főleg mostanában. Sok szar is van, de ma pl. azt élveztem a legjobban, hogy bármi jött, fölül tudtam emelkedni rajta. Nem éreztem, hogy elborít. Megoldható, vagy megoldódik majd, valami lesz. És ehhez igenis sokat tehet hozzá a napfény, a parkolóban egy dal a rádióból, amire pont ütemre kopog a cipőm, és végre megint csinosnak és szépnek érzem magam ahogy megyek a napsütésben, és nem egy fekete nagykabátnak.

REggelente nem kell tök sötétben még órákig kóvályogni, mert hajnalodik. Keleti a szobám, és látom a napfelkeltét, és nem ködöt, hanem apró csíkban ugyan, de a világossárgába hajló rózsaszínt. Visszajönnek a napfénnyel a színek. (Vettem is egy tavaszi ruhát, színes, virágos!!!)

Másrészt arra mondd, hogy gyerekes, akire akarod, de én erre is büszke vagyok. Hogy mi tudjuk élvezni az életet bizonyos pillanatokban úgy, mint egy gyerek. Mert az aztán őszinte és igazi boldog felszabadulás. Köszönöm a megjegyzést.